Energetikai tanúsítvány kidolgozásának elméleti alapja

Az energetikai tanúsítvány készítése egy rendkívül összetett mérnöki munka. Az energetikai tanúsítvány kiállítására vonatkozó előírás, és a benne szereplő számítási eljárások kidolgozása több évtizedes kutatómunka eredményeire nyúlik vissza. A fűtéstechnikában az energiafelhasználás meghatározására került bevezetésre a hőfokhíd fogalma. Fűtési nap alatt olyan napot értünk, melynek átlaghőmérséklete kisebb vagy egyenlő a fűtési határhőfokkal. A fűtési határhőmérséklet, pedig az a napi átlagos hőfok, amely mellett a fűtőberendezés üzembe helyezése a tapasztalat szerint szükségesnek bizonyul. Az energetikai tanúsítvány készítésekor alkalmazott számítási eljárások a hőfokhíddal számolnak. A hőfokhidat aszerint, hogy milyen időszakra vonatkozik téli, havi, heti hőfokhídnak nevezzük. Természetesen a hőfokhíd évről évre az időjárási viszonyok szerint változó, azonban több esztendő átlagának hőfokhídja a kérdéses helyiség vagy vidék klímájára rendkívül jellemző.

A hőfokhíd a hőfokgyakoriság alapján is megállapítható. A hőfokgyakoriság alatt azt a számot értejük, amely az évenként előforduló azonos átlagos hőfokú napok számát fejezi ki.

 Ha a hőfokgyakoriságot az évi napok számának függvényében ábrázoljuk, akkor kapjuk a hőfokgyakorisági görbét. Az évi fűtési napok számát megadó ordináta, a belső hőmérséklet vonala és a hőfokgyakoriság görbéje által bezárt terület adja a hőfokhíd értékét.  

1. ábra Budapest hőfokhídja (a, b, c vonalakkal

és az ordinátákkal határolt terület)

Az energetikai tanúsítvány kiállítására Magyarországon 2006-ban jelent meg egy előírás, épületek energetikai jellemzőinek meghatározására, amelyből egy rendelet is készült 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet néven, melyben az energetikai értékeléshez az egyensúlyi hőmérsékletkülönbség alapján határozható meg a fűtési hőfokhíd órafok mértékegységben.

2. ábra A hőfokhíd és fűtési idény hossza 20 °C belső hőmérséklet

esetén az egyensúlyi hőmérsékletkülönbség függvényében

Az egyensúlyi hőmérsékletkülönbség az a hőmérsékletkülönbség, amely mellett a helyiség nyereségáramai a veszteségáramokat fedezik.

A fűtési hőfokhíd analógiájára a külföldi szakirodalmakban alkalmazzák a szellőzési és a hűtési hőfokhidat is. A szellőzési hőfokhíd a szellőztetési órák és a szellőző levegő hőmérsékletének, ill. az ahhoz tartozó pillanatnyi külső léghőmérséklet különbségének a szorzata. Ha a szellőzési hőfokhíd értékét megszorozzuk a levegő fajhőjével (c_p = 1,0 kJ/kg K), akkor megkapjuk az 1kg/h tömegáramú levegő hevítéséhez szükséges hőmennyiséget. Ezzel a számítási eljárással azonban csak azoknak a szellőztető berendezéseknek energiafelhasználása számítható, amelyek csupán egyetlen fűtőkalorifert tartalmaznak.



Árajánlat kérés:

tel.: 0036-20-362-8452

e-mail: drkassaimiklos@klima-pest.hu

Dr. Kassai Miklós PhD.

okl. gépészmérnök

Épületgépész tervező

(Kamarai szám: GT 13-14036)

Energetikai Tanúsító

 (Kamarai szám: 13-50642)