Gyártók

Klímaméretező

Számolja ki, milyen hűtőteljesítmény szükséges az ingatlanának klímatizáláshoz

Fűtési költség kalkulátor

Számolja ki, milyen fűtőteljesítmény és éves költségvonzat szükséges az ingatlanának fűtéséhez

Érdekesnek találta?
Ossza meg ismerőseivel!

 

Energetikai tanúsítvány kidolgozásának elméleti alapja

 

Az energetikai tanúsítvány készítése egy rendkívül összetett mérnöki munka. Az energetikai tanúsítvány kiállítására vonatkozó előírás, és a benne szereplő számítási eljárások kidolgozása több évtizedes kutatómunka eredményeire nyúlik vissza. A fűtéstechnikában az energiafelhasználás meghatározására került bevezetésre a hőfokhíd fogalma. Fűtési nap alatt olyan napot értünk, melynek átlaghőmérséklete kisebb vagy egyenlő a fűtési határhőfokkal. A fűtési határhőmérséklet, pedig az a napi átlagos hőfok, amely mellett a fűtőberendezés üzembe helyezése a tapasztalat szerint szükségesnek bizonyul. Az energetikai tanúsítvány készítésekor alkalmazott számítási eljárások a hőfokhíddal számolnak. A hőfokhidat aszerint, hogy milyen időszakra vonatkozik téli, havi, heti hőfokhídnak nevezzük. Természetesen a hőfokhíd évről évre az időjárási viszonyok szerint változó, azonban több esztendő átlagának hőfokhídja a kérdéses helyiség vagy vidék klímájára rendkívül jellemző.

A hőfokhíd a hőfokgyakoriság alapján is megállapítható. A hőfokgyakoriság alatt azt a számot értejük, amely az évenként előforduló azonos átlagos hőfokú napok számát fejezi ki.

 Ha a hőfokgyakoriságot az évi napok számának függvényében ábrázoljuk, akkor kapjuk a hőfokgyakorisági görbét. Az évi fűtési napok számát megadó ordináta, a belső hőmérséklet vonala és a hőfokgyakoriság görbéje által bezárt terület adja a hőfokhíd értékét.  


 Budapest hofokhidjai

1. ábra Budapest hőfokhídja (a, b, c vonalakkal

és az ordinátákkal határolt terület)

 

Az energetikai tanúsítvány kiállítására Magyarországon 2006-ban jelent meg egy előírás, épületek energetikai jellemzőinek meghatározására, amelyből egy rendelet is készült 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet néven, melyben az energetikai értékeléshez az egyensúlyi hőmérsékletkülönbség alapján határozható meg a fűtési hőfokhíd órafok mértékegységben.

 

A hofokhid es futesi ideny hossza 

2. ábra A hőfokhíd és fűtési idény hossza 20 °C belső hőmérséklet

esetén az egyensúlyi hőmérsékletkülönbség függvényében

 

Az egyensúlyi hőmérsékletkülönbség az a hőmérsékletkülönbség, amely mellett a helyiség nyereségáramai a veszteségáramokat fedezik.

A fűtési hőfokhíd analógiájára a külföldi szakirodalmakban alkalmazzák a szellőzési és a hűtési hőfokhidat is. A szellőzési hőfokhíd a szellőztetési órák és a szellőző levegő hőmérsékletének, ill. az ahhoz tartozó pillanatnyi külső léghőmérséklet különbségének a szorzata. Ha a szellőzési hőfokhíd értékét megszorozzuk a levegő fajhőjével (cp = 1,0 kJ/kg K), akkor megkapjuk az 1kg/h tömegáramú levegő hevítéséhez szükséges hőmennyiséget. Ezzel a számítási eljárással azonban csak azoknak a szellőztető berendezéseknek energiafelhasználása számítható, amelyek csupán egyetlen fűtőkalorifert tartalmaznak.



Árajánlat kérés:


tel.: 0036-20-362-8452

e-mail: drkassaimiklos@klima-pest.hu


Dr. Kassai Miklós PhD.

okl. gépészmérnök

Épületgépész tervező

(Kamarai szám: GT 13-14036)

Energetikai Tanúsító

 (Kamarai szám: 13-50642)