Gyártók

Klímaméretező

Számolja ki, milyen hűtőteljesítmény szükséges az ingatlanának klímatizáláshoz

Fűtési költség kalkulátor

Számolja ki, milyen fűtőteljesítmény és éves költségvonzat szükséges az ingatlanának fűtéséhez

Érdekesnek találta?
Ossza meg ismerőseivel!

 

Hővisszanyerős szellőztető berendezés tervezése

 

A hővisszanyerős szellőztető rendszer tervezése során a terve­zésben érdekeltek (a tulajdonos, a fel­használó, az épületgépész szakember és az építész) legelső feladatainak egyike az építészeti és a használatból következő peremfeltételek összeállítá­sa és a követelmények meghatáro­zása. Ezek között is különösen fontos a hőszigetelés szín­vonala, a fűtési energia­szükséglet meghatározása, a lakás beosztása stb., de az olyan kérdések is, hogy pl. megváltoznak-e a jelenlegi alaprajzok a fel­újítás után? Lehetővé teszi-e a lakás(ok) zónáinak meglévő, ill. kiválasztott el­rendezése a keresztáramú koncepció alkalmazását.

Hővisszanyerős szellőztető rendszer tervezésekor tartósan meg kell oldani, hogy a bejuttatott friss levegő a beszívás zónájától (p1. a nappalitól és hálószo­báktól) egészen az elszívás zónájáig (fürdőszoba, vécé és konyha) végigára­moljon az épületen. A bejárati területe­ket, pl. a lépcsőházat és a közlekedőt, valamint a nyitott lakóterületeket (étke­ző, játszósarok) átáramlási zónaként használjuk.

 

hovisszanyeros szellozteto berendezes

  1. 1. ábra Hővisszanyerős szellőztető berendezés

 

Különös figyelmet érdemel a hővisszanyerős szellőztető rendszer hang­szigetelése, hogy a szellőztető berendezésből és kívülről érkező, valamint a szobák kö­zött terjedő zajokat elfogadható mér­tékűre lehessen csökkenteni. Feltétlenül szükséges, hogy a hővisszanyerős szellőztető berendezés zaja ne haladja meg a felállítási helyiségben a 35 dB(A), a lakóhelyi­ségekben pedig a 25 dB(A) értéket. Megfelelő hangcsillapító elemek kiválasztásával ezeket a követelmé­nyeket gond nélkül teljesíteni lehet.

A tűzvédelem szempontjából szok­ványos lakóépületeknél (legfeljebb két emeletig) nincs szükség semmilyen különleges intézkedésre a hővisszanyerős szellőztető rendszer telepítése során. Németország­ban több mint kétemeletes épületek­nél szellőztetési kérelmet kell benyúj­tani, amely a tűzvédelemre is kitér. Lakásszellőztető berendezéseknél kar­bantartást nem igénylő tűzcsappan- tyúkat kell beiktatni az elválasztó födémekbe és az egyes tűzvédelmi szakaszok közé.

A központi készülék felállítási helyéül régebben a leggyakrabban a padlást, a pincét vagy valamelyik határos mellékhelyiséget (tárolóhelyi­séget) választották ki. Alapvetően az a kívánatos, hogy a hővisszanyerős szellőztető berendezés a fűtött burkon belül helyezkedjen el és a szükséges karbantartási időközökben jól hozzáférhető legyen.

A pince a hővisszanyeréssel dol­gozó berendezéseknél akkor bizonyult előnyösnek, ha a külső levegő elő­melegítésére talajhőt hasznosító hő­cserélőt választottak. Egy hővisszanyeréssel és ellenáramú hőcserélő­vel ellátott készülék helyigénye kb. 1 x 1 x 0,3 m. Ezen felül négy légcsatornát (mindegyik oldalon kettőt) kell odavezetni a készülékhez. A légcsatornák összevezetése a padlá­son gyakran egyszerűbben megold­ható, mint a pincében. Talajhőcseré­lővel működő berendezéseknél (ennek csak a kisenergiájú ház vagy passzívház követelményszintjének eléré­sekor van értelme) ajánlatos a föld­szinten vagy a pincében való telepítés, hogy a téli hideg levegőt ne kelljen az egész házon átvezetni. hővisszanyerős szellőztető berendezést érdemes valamilyen alárendelt (kamra, gépészeti helyiség), de fűtött helyiségben elhelyezni, mert így hőveszteség csökkenthető.

A levegőbeszívás helyiségei és az átáramlási zónák, valamint az átáram­lási zónák és a levegőelszívás helyi­ségei között kellően nagy (és mindig nyitott) átáramlási nyílásokról kell gon­doskodni. A beszívó és az átáramlási zóna között elegendő az ajtó alsó részén egy 1 cm széles rés, de más kialakítás (pl. levegőzőnyílásokkal ellá­tott ajtókávák vagy speciális átáramló­nyílások) szintén elképzelhető. Ugyan­így az átáramlási és az elszívózóna között is ki kell alakítani a kellően nagy nyílásokat.

A levegő szűrésének az a célja, hogy minimálisra csökkentse a piszok és a rovarok az épületbe, ill. magába a hővisszanyerős szellőztető berendezésbe jutásának mértékét. A frisslevegő ágban elhelye­zett szűrők a kívülről az épületbe kerülő levegőt tisztítják meg. Ide jó minőségű, a legfinomabb por szűré­sére alkalmas (F7 vagy még jobb szűrőosztályba tartozó) szűrőt kell beépíteni, illetve ilyen szűrőfokozatú hővisszanyerős szellőztető berendezést érdemes vásárolni. Ha talajhőcserélőt alkal­mazunk, a levegőt ne a növényzeten (pl. füvön) át szívjuk be, és a beszí­vónyílásra szintén szereljük fel igen finom (F8 osztályú) porszűrőt. A szűrő lehetőleg a beszívónyílás közelében legyen. Az elszívás oldalán a ventilátor és a hőcserélő védelmére szintén alkalmazni kell egy finom porszűrőt (itt elegendő a G4 osztály). A ventilátor védelmére az elszívóberendezésekbe is építsünk be szűrőt.

A légcsatorna hálózatot úgy alakít­suk ki, hogy a ventilátorok áramfo­gyasztását befolyásoló nyomásvesz­teségek kicsik maradjanak. Ennek az a feltétele, hogy a levegősebesség a csatornákban ne legyen több mint 3-4 m/s. Ez azt jelenti, hogy a csőveze­tékek keresztmetszetét tágasra kell méretezni.