Gyártók

Klímaméretező

Számolja ki, milyen hűtőteljesítmény szükséges az ingatlanának klímatizáláshoz

Fűtési költség kalkulátor

Számolja ki, milyen fűtőteljesítmény és éves költségvonzat szükséges az ingatlanának fűtéséhez

Érdekesnek találta?
Ossza meg ismerőseivel!

 

Hőszivattyú felhasználása

 

A legegyszerűbb megoldást a külső levegős hőszivattyú jelenti, hiszen ez a kör­nyezeti hőhordozó mindenütt rendelkezésre áll (1. ábra). Ebben a meg­oldásban a levegő-víz hőszivattyú a leggyakoribb, tehát a fűtéshez vizet használnak. Az épületen kívül elhelyezett hőcserélővel lehet így a tárolt napenergiát a hőszivattyú segítségével fűtésre és (vagy) a fürdéshez, mosakodáshoz szükséges melegvíz-készítésre felhasználni. A legtöbb levegő-víz hőszivattyú kompresszorát inverter szabályozza, amelynek köszönhetően az éves energiafelhasználás a legkisebb a többi típusú hőszivattyúhoz képest. Ennek a megoldásnak a további előnye a viszonylag kis beruházási költség, egyszerű elrendezés, gyors kivitelezés.

 

levego viz hoszivattyus futes


1. ábra Hőszivattyúk levegőből és vízből elvont környezeti hővel

 

A környezeti hőforrásoknál a víz kedvezőbbnek tűnik, mint a levegő, hiszen itt még a jég alatt is található 0 °C-nál melegebb közeg, tehát kisebb hőmérséklet-növelésre van szükség hidegebb időben, mint a levegőnél. Amennyiben nincs a közelben patak, fo­lyó, tó vagy tengeröböl, akkor a talajvízzel kell beérni. Ezek a rendszerek azonban meglehetősen drágák, és az éves energiafelhasználásuk magasabb, mint a levegő-víz hőszivattyúnak. A jelenleg piacon kapható víz-víz hőszivattyúk, vagy talaj-víz hőszivattyúk kompresszora digital scroll, mely csak 40% teljesítményig képes visszaszabályozni önmagát, vagy kompresszorának szabályozása gyakran ki/be kapcsolás (on/off) módján történik, mely igen sok veszteséggel jár szemben a levegő-víz hőszivattyúval, melynél annak ellenére, hogy a téli hideg napokon a hőforrás közege jóval hidegebb, -15°C és -20°C is lehet, az inverteres szabályozásnak köszönhetően kevesebbet fogyaszt, mint a többi típusú hőszivattyú.

Ezeknél a megoldásoknál nagyon sok függ a környezeti hőmérsékletek éves vál­tozásától, Magyarország azonban kedvező adottságokkal bír a levegő-víz hőszivattyúk javára. Elsősorban a Napból származó hő tárolásától, ami a besugárzási intenzitás függvénye. 

A talajvízzel működő hőszivattyúnál fúrt kútból kiemelt vizet lehet a hőszivattyúval a hő elvonása útján lehűteni, majd egy másik kútba vissza lehet engedni a lehűlt vizet a talajba. Nyitott vagy két kutas rendszernek is nevezik ezt a megoldást. Ez a víz-víz hőszivattyú egyik legelterjedtebb változata. Gyakran a talaj­vizet nem közvetlenül a hőszivattyúhoz vezetik, hanem - még egy hőcserélőt használ­va - egy közbenső körben sóoldatot keringetnek, amelynek kisebb a fagyáspontja. A talajvíz (az ivóvíz) szennyeződése így elkerülhető, bár a rendelkezésre álló hőmérsék­let 3-5 K-nel kisebb a hőcsere miatt. Ebben az esetben sóoldat víz (vagy sóoldat­levegő) hőszivattyúról beszélnek. A talajvízzel egyébként a viszonylag egyenletes környezeti hőmérsékleten a szinte mindenütt rendelkezésre álló környezeti hő használ­ható fel az épület fűtésére és meleg víz készítésére. Az épülethez itt is közel van a hő­forrás, nincs szükség nagy telekre. Figyelembe kell venni az energetikánál a vízkieme­lés szivattyúzási munkaigényét.

Meg kell jegyezni, hogy itt nem hévízről van szó, hanem csak talajvízről, és nem termálvízről. Tehát nem a Föld hőjét, hanem a Napét hasznosítja ez a típus. Mint min­den talajvizet érintő berendezésnél, be kell tartani a szigorú vízvédelmi követelménye­ket. Ahol a talajvíz védelem alatt áll, ott nem is lehet ilyen típusú hőszivattyúkat hasz­nálni.



Árajánlat kérés:


tel.: 0036-20-362-8452

e-mail: drkassaimiklos@klima-pest.hu


Dr. Kassai Miklós PhD.

okl. gépészmérnök

Épületgépész tervező

(Kamarai szám: GT 13-14036)

Energetikai Tanúsító

 (Kamarai szám: 13-50642)