Hőszivattyú felhasználása

A legegyszerűbb megoldást a külső levegős hőszivattyú jelenti, hiszen ez a kör­nyezeti hőhordozó mindenütt rendelkezésre áll (1. ábra). Ebben a meg­oldásban a levegő-víz hőszivattyú a leggyakoribb, tehát a fűtéshez vizet használnak. Az épületen kívül elhelyezett hőcserélővel lehet így a tárolt napenergiát a hőszivattyú segítségével fűtésre és (vagy) a fürdéshez, mosakodáshoz szükséges melegvíz-készítésre felhasználni. A legtöbb levegő-víz hőszivattyú kompresszorát inverter szabályozza, amelynek köszönhetően az éves energiafelhasználás a legkisebb a többi típusú hőszivattyúhoz képest. Ennek a megoldásnak a további előnye a viszonylag kis beruházási költség, egyszerű elrendezés, gyors kivitelezés.

1. ábra Hőszivattyúk levegőből és vízből elvont környezeti hővel

A környezeti hőforrásoknál a víz kedvezőbbnek tűnik, mint a levegő, hiszen itt még a jég alatt is található 0 °C-nál melegebb közeg, tehát kisebb hőmérséklet-növelésre van szükség hidegebb időben, mint a levegőnél. Amennyiben nincs a közelben patak, fo­lyó, tó vagy tengeröböl, akkor a talajvízzel kell beérni. Ezek a rendszerek azonban meglehetősen drágák, és az éves energiafelhasználásuk magasabb, mint a levegő-víz hőszivattyúnak. A jelenleg piacon kapható víz-víz hőszivattyúk, vagy talaj-víz hőszivattyúk kompresszora digital scroll, mely csak 40% teljesítményig képes visszaszabályozni önmagát, vagy kompresszorának szabályozása gyakran ki/be kapcsolás (on/off) módján történik, mely igen sok veszteséggel jár szemben a levegő-víz hőszivattyúval, melynél annak ellenére, hogy a téli hideg napokon a hőforrás közege jóval hidegebb, -15°C és -20°C is lehet, az inverteres szabályozásnak köszönhetően kevesebbet fogyaszt, mint a többi típusú hőszivattyú.

Ezeknél a megoldásoknál nagyon sok függ a környezeti hőmérsékletek éves vál­tozásától, Magyarország azonban kedvező adottságokkal bír a levegő-víz hőszivattyúk javára. Elsősorban a Napból származó hő tárolásától, ami a besugárzási intenzitás függvénye. 

A talajvízzel működő hőszivattyúnál fúrt kútból kiemelt vizet lehet a hőszivattyúval a hő elvonása útján lehűteni, majd egy másik kútba vissza lehet engedni a lehűlt vizet a talajba. Nyitott vagy két kutas rendszernek is nevezik ezt a megoldást. Ez a víz-víz hőszivattyú egyik legelterjedtebb változata. Gyakran a talaj­vizet nem közvetlenül a hőszivattyúhoz vezetik, hanem - még egy hőcserélőt használ­va - egy közbenső körben sóoldatot keringetnek, amelynek kisebb a fagyáspontja. A talajvíz (az ivóvíz) szennyeződése így elkerülhető, bár a rendelkezésre álló hőmérsék­let 3-5 K-nel kisebb a hőcsere miatt. Ebben az esetben sóoldat víz (vagy sóoldat­levegő) hőszivattyúról beszélnek. A talajvízzel egyébként a viszonylag egyenletes környezeti hőmérsékleten a szinte mindenütt rendelkezésre álló környezeti hő használ­ható fel az épület fűtésére és meleg víz készítésére. Az épülethez itt is közel van a hő­forrás, nincs szükség nagy telekre. Figyelembe kell venni az energetikánál a vízkieme­lés szivattyúzási munkaigényét.

Meg kell jegyezni, hogy itt nem hévízről van szó, hanem csak talajvízről, és nem termálvízről. Tehát nem a Föld hőjét, hanem a Napét hasznosítja ez a típus. Mint min­den talajvizet érintő berendezésnél, be kell tartani a szigorú vízvédelmi követelménye­ket. Ahol a talajvíz védelem alatt áll, ott nem is lehet ilyen típusú hőszivattyúkat hasz­nálni.



Árajánlat kérés:

tel.: 0036-20-362-8452

e-mail: drkassaimiklos@klima-pest.hu

Dr. Kassai Miklós PhD.

okl. gépészmérnök

Épületgépész tervező

(Kamarai szám: GT 13-14036)

Energetikai Tanúsító

 (Kamarai szám: 13-50642)