Gyártók

Klímaméretező

Számolja ki, milyen hűtőteljesítmény szükséges az ingatlanának klímatizáláshoz

Fűtési költség kalkulátor

Számolja ki, milyen fűtőteljesítmény és éves költségvonzat szükséges az ingatlanának fűtéséhez

Érdekesnek találta?
Ossza meg ismerőseivel!

 

Hőszivattyúk csoportosítása és üzemmódok

 

A hőhordozó, a hőt átadó közegek szerinti csoportosításban megkülönböztetik a hőforrásoldali (elöl) és a hőleadó-oldali (hátul) közegként üzemelő hőszivattyúkat:

 

- víz-víz hőszivattyúkat,

- víz-levegő hőszivattyúkat,

- levegő-víz hőszivattyúkat és

- levegő-levegő hőszivattyúkat.

 

Ezek a legáltalánosabb típusok. Gyakran feltüntetik víz helyett, hogy sóléről van szó, ha a fagyásveszély miatt ezt használják. Sokszor találkozni a ,talaj-víz" és a „talaj-levegő" hőszivattyú megnevezésekkel is, amikor a hőt a talajból vonják el, és a hőt a hőszi­vattyú víznek, ill. levegőnek adja át.

A hőszivattyúkat osztályozzák az üzemmód szerint is attól függően, hogy egye­dül képesek az egész fűtési feladatra, vagy csak az év egy részében tudják teljesen ki­használni őket. A gazdaságos nagyság és üzemeltetés tekintetében lényeges különbség van a két üzemmód között, hiszen a fűtési hőigény erősen függ a külső hőmérséklettől, és a nagyon hideg, méretezési hőmérséklet ritkán fordul elő egy évben. A kihasznált­ság mértéke tehát megváltoztatható a két rendszerrel.

Vannak önállóan működő (monovalens) hőszivattyú rendszerek, ami­kor a teljes hőellátás kizárólag a hőszivattyúra van bízva. Nagyon szélsőséges fűtési viszo­nyokhoz (északi országok, ahol - 30 és - 40 °C is uralkodik télen) viszont a gáz- vagy olajtüzelésű kazánnal - esetleg közvetlen villamos fűtés­sel - kiegészített (bivalens) megoldások lehetnek kedvezők. A kiegészített megoldásban is kétféle rendszert lehet megkülönböztetni. Az egyiknél csak a ráfűtést szolgálja a földgáz- vagy olajkazán a nagyon hideg időkben (ezt nevezik alternatív bivalens üzemmódnak is), a másiknál az egész hőszivattyú üzemét tudja adott esetben pótolni a kiegészítő fűtés. Ez utóbbi változat adódik gyak­ran akkor is, amikor utólag építenek be meglévő fűtőrendszerbe új hőszivattyút, és a meglévő rendszert kiegészítésként megtartják (gyakran korszerűsítve).

Tőlünk nem túl távoli, európai fűtőrendszerekben a méretezési külső levegő­hőmérséklet -15 °C vagy még hidegebb. Ilyen hideg azonban egy évben ritkán fordul elő. Például a németországi Münchenben a sokévi átlag alapján egy évben csak 8 órás gyakoriság adódik (nálunk is hasonló a helyzet).

A gyakorisági görbe (1. ábra) alapján például ilyen tengerszint feletti magasság­ban és földrajzi szélességen a 0 °C-nál hidegebb levegőre alig több mint két hónapon át lehet számítani.

 a kulso levego homersekletenek gyakorisagi gorbeje

1. ábra A külső levegő hőmérsékletének gyakorisági görbéje 

 

A 15 °C-os fűtési határhőmérséklet gyakorisága viszont sok ezer óra. Nálunk csak 12 °C-ig fűtenek, de azért érdemes ezt a német példát is megismerni. Magyarországon már a -15 °C átlagos napi külső levegő-hőmérséklet is nagyon ritka. Figyelembe lehet venni továbbá azt is, hogy az általános felmelegedés hatására várha­tóan ritkulnak a nagyon hideg telek. Magyarország földrajzi és éghajlati elhelyezkedése szerencsés abból a szempontból, hogy a mai modern levegő-víz hőszivattyúk az itthon jellemző, bár ritkán előforduló, nagy hidegekben (-15; -20°C) is megfelelő hőmennyiséget tudnak szolgáltatni a házak, lakóépületek, irodák hőellátására.



Árajánlat kérés:


tel.: 0036-20-362-8452

e-mail: drkassaimiklos@klima-pest.hu


Dr. Kassai Miklós PhD.

okl. gépészmérnök

Épületgépész tervező

(Kamarai szám: GT 13-14036)

Energetikai Tanúsító

 (Kamarai szám: 13-50642)