Megújult weboldalaink Hűtés, fűtés szellőztetés, illetve szellőztető rendszerek témakörében a linkre kattintva érhetőek el.
Aktuális ajánlatainkért keresse hfsz.hu weboldalunkat!
A termékkínálat itt tekinthető meg
A hőhordozó, a hőt átadó közegek szerinti csoportosításban megkülönböztetik a hőforrásoldali (elöl) és a hőleadó-oldali (hátul) közegként üzemelő hőszivattyúkat:
- víz-víz hőszivattyúkat,
- víz-levegő hőszivattyúkat,
- levegő-víz hőszivattyúkat és
- levegő-levegő hőszivattyúkat.
Ezek a legáltalánosabb típusok. Gyakran feltüntetik víz helyett, hogy sóléről van szó, ha a fagyásveszély miatt ezt használják. Sokszor találkozni a ,talaj-víz" és a „talaj-levegő" hőszivattyú megnevezésekkel is, amikor a hőt a talajból vonják el, és a hőt a hőszivattyú víznek, ill. levegőnek adja át.
A hőszivattyúkat osztályozzák az üzemmód szerint is attól függően, hogy egyedül képesek az egész fűtési feladatra, vagy csak az év egy részében tudják teljesen kihasználni őket. A gazdaságos nagyság és üzemeltetés tekintetében lényeges különbség van a két üzemmód között, hiszen a fűtési hőigény erősen függ a külső hőmérséklettől, és a nagyon hideg, méretezési hőmérséklet ritkán fordul elő egy évben. A kihasználtság mértéke tehát megváltoztatható a két rendszerrel.
Vannak önállóan működő (monovalens) hőszivattyú rendszerek, amikor a teljes hőellátás kizárólag a hőszivattyúra van bízva. Nagyon szélsőséges fűtési viszonyokhoz (északi országok, ahol - 30 és - 40 °C is uralkodik télen) viszont a gáz- vagy olajtüzelésű kazánnal - esetleg közvetlen villamos fűtéssel - kiegészített (bivalens) megoldások lehetnek kedvezők. A kiegészített megoldásban is kétféle rendszert lehet megkülönböztetni. Az egyiknél csak a ráfűtést szolgálja a földgáz- vagy olajkazán a nagyon hideg időkben (ezt nevezik alternatív bivalens üzemmódnak is), a másiknál az egész hőszivattyú üzemét tudja adott esetben pótolni a kiegészítő fűtés. Ez utóbbi változat adódik gyakran akkor is, amikor utólag építenek be meglévő fűtőrendszerbe új hőszivattyút, és a meglévő rendszert kiegészítésként megtartják (gyakran korszerűsítve).
Tőlünk nem túl távoli, európai fűtőrendszerekben a méretezési külső levegőhőmérséklet -15 °C vagy még hidegebb. Ilyen hideg azonban egy évben ritkán fordul elő. Például a németországi Münchenben a sokévi átlag alapján egy évben csak 8 órás gyakoriság adódik (nálunk is hasonló a helyzet).
A gyakorisági görbe (1. ábra) alapján például ilyen tengerszint feletti magasságban és földrajzi szélességen a 0 °C-nál hidegebb levegőre alig több mint két hónapon át lehet számítani.
1. ábra A külső levegő hőmérsékletének gyakorisági görbéje
A 15 °C-os fűtési határhőmérséklet gyakorisága viszont sok ezer óra. Nálunk csak 12 °C-ig fűtenek, de azért érdemes ezt a német példát is megismerni. Magyarországon már a -15 °C átlagos napi külső levegő-hőmérséklet is nagyon ritka. Figyelembe lehet venni továbbá azt is, hogy az általános felmelegedés hatására várhatóan ritkulnak a nagyon hideg telek. Magyarország földrajzi és éghajlati elhelyezkedése szerencsés abból a szempontból, hogy a mai modern levegő-víz hőszivattyúk az itthon jellemző, bár ritkán előforduló, nagy hidegekben (-15; -20°C) is megfelelő hőmennyiséget tudnak szolgáltatni a házak, lakóépületek, irodák hőellátására.
Árajánlat kérés:
tel.: 0036-20-362-8452
e-mail: drkassaimiklos@klima-pest.hu
Dr. Kassai Miklós PhD.
okl. gépészmérnök
Épületgépész tervező
(Kamarai szám: GT 13-14036)
Energetikai Tanúsító
(Kamarai szám: 13-50642)