Megújult weboldalaink Hűtés, fűtés szellőztetés, illetve szellőztető rendszerek témakörében a linkre kattintva érhetőek el.
Aktuális ajánlatainkért keresse hfsz.hu weboldalunkat!
A termékkínálat itt tekinthető meg
Nagyon sokféle hőszivattyú van a világon. Osztályozni lehet a típusokat a hajtás módja szerint, a munkaközegek alapján, a felhasznált környezeti hőforrások elkülönítésével, a felhasználási cél megadásával és egyéb módon.
Hajtási módok:
Alapvetően két hőszivattyú van a sűrítő hajtására, éppen úgy, mint a hűtőgépeknél:
- gőzsűrítéses és
- abszorpciós körfolyamat.
A gőzsűrítéses megoldásban (1. ábra) a kompresszort hajtó gép lehet egyszerűen villamos motor vagy valamilyen másik, közvetlenül az energiahordozót átalakító munkagép, például gázturbina, belső vagy külső égésű (Stirling) motor. A legegyszerűbb és leggyakrabban használt megoldásban a kompresszort váltakozó áramú motor hajtja, amelyik közvetlenül csatlakozik a villamos hálózatra. Ekkor a villamos energiát előállító rendszer tulajdonságai határozzák meg a hőszivattyú gazdaságosságát, környezetvédelmi előnyeit. Nem mindegy ugyanis, hogy a villamos energiát fosszilis tüzelőanyagból, hasadóanyagból vagy megújuló forrásokból állítják-e elő.
1. ábra A kompresszoros hőszivattyú
Amennyiben a hőszivattyú esetében gázturbina vagy gázmotor (dízelmotor) hajtja a sűrítőt, akkor a gépből kiáramló meleg gázokkal tovább lehet melegíteni a hőszivattyú kondenzátora után a kívánt célra használható közeget. Ebben az esetben a gázturbinát vagy a motort hajtó primerenergia-hordozó is döntő fontosságú a hőszivattyú gazdaságossága és környezetvédelmi előnyei tekintetében.
Vannak olyan ipari gőzsűrítéses megoldások, amelyekben az ipari folyamat közegét használják fel a hőszivattyú munkaközegeként is. Ilyen például a mechanikai, gőzt visszakomprimáló rendszer (MVRC = Mechanical Vapour Recompression system), amellyel nyitott vagy félig nyitott hőszivattyú hozható létre.
Az abszorpciós hőszivattyú hővel működik, a hő hajtja. A hő előállítható földgázzal, gőzzel vagy különféle ipari és egyéb hulladék hőből. Éppen úgy, mint az abszorpciós hűtőgépeknél, megkülönböztetik a típusokat a munkaközeg és az abszorbens alapján. A leggyakrabban használt két rendszernél víz a munkaközeg és lítium-bromid az abszorbens, ill. ammónia a munkaközeg és víz az abszorbens.
2. ábra Az abszorpciós hőszivattyú
Munkaközegek:
A zárt körfolyamatban működő hőszivattyúknál a munkaközeg a hűtési iparban használt sokféle hűtőközeg lehet. A hagyományosan használt munkaközegek a következők:
- CFC-12: kis és közepes hőmérsékletekre (max. 80 °C),
- CFC-114: magasabb hőmérsékletekhez (max. 120 °C), R-500 közepes hőmérsékletekre (max. 80 °C),
- R-502: kis hőmérsékletekre (max. 55 °C) és HCFC-22 reverzibilis és kis hőmérsékletekre (max. 55 °C).
A vegyi stabilitása és a környezetvédelmi előnyei miatt gyakran használják a klór-fluor-szénhidrogéneket (CFCs = Chlorofluorocarbons) hőszivattyúk munkaközegéhez. Ismert a régebbi hűtőközegek sok fajtája (R-1 1, R-12, R-13, R-113, R114, R-115, R-500, R502 és R-13B1). A HCFCs (= hydrochlorofluorocarbons) ún. átmeneti munkaközeg, amit felújításoknál szabad már csak használni, és az EU-27 2015-ig kivonja a forgalomból. (Ezek ui. magasabb légterekbe jutva károsítják az ózonpajzsot.) Végül vannak természetes hűtőközegek, például az ammónia (NH3), amelyet főleg nagy hőszivattyúknál és nagynyomású kompresszoroknál használnak, a legnagyobb kondenzációs hőmérséklet ezzel megemelhető 58 °C-ról 78 °C-ra, . Újabb hűtőközeg a széndioxid, melynek elterjedését a rendkívül magas beruházási költség a rendszerben uralkodó a nagy nyomások még korlátozzák.
Árajánlat kérés:
tel.: 0036-20-362-8452
e-mail: drkassaimiklos@klima-pest.hu
Dr. Kassai Miklós PhD.
okl. gépészmérnök
Épületgépész tervező
(Kamarai szám: GT 13-14036)
Energetikai Tanúsító
(Kamarai szám: 13-50642)