Termékek

Gyártók

Klímaméretező

Számolja ki, milyen hűtőteljesítmény szükséges az ingatlanának klímatizáláshoz

Fűtési költség kalkulátor

Számolja ki, milyen fűtőteljesítmény és éves költségvonzat szükséges az ingatlanának fűtéséhez

Érdekesnek találta?
Ossza meg ismerőseivel!

Daikin elégedettség

 

A hőszivattyú a legenergiatakarékosabb fűtési mód

 

A jövő és a jelen egyik legjobb energiatakarékos fűtési megoldását a hőszivattyú jelen­ti, amely a környezetben rendelkezésre álló energia felhasználását lehetővé teszi. Energia befektetésével a kishőmérsékletű hő magasabb hőmérsékletre szivattyúzható. Egy egységnyi hajtóenergiával például négy egységnyi (amennyiben a COP = 4) hőt fordítunk hasznos fűtésre. A többlet a környezetből jön, ingyen, lényegében a tárolt napener­gia vagy geotermia nyújtotta lehetőségek kihasználásával. A több mint száz éve ismert megoldás különösen az utóbbi ötven évben terjedt el. A megtakarított primer energia és ezzel a csökkenő károsanyag-kibocsátás a remélt és jól elérhető eredmény.

A fűtési energiaigény Európában igen nagy részarányt képvisel a végső energiafelhasználásban, ezért mindenhol keresik a lehetőséget az alternatív meg­oldásra, az energiatakarékos fűtésre és a használati meleg víz ellátásra. A hőszivattyús ellá­tás nagyon kedvező a hagyományos hőellátáshoz képest az egyre dráguló földgáz és tüzelőolaj miatt. A nagyobb költséggel megvalósítható hőszivattyús ellátás a legtöbb helyen néhány év alatt megtérül a hagyományos fűtés­hez hasonlítva, ugyanakkor nagy kényelmet ígér a beruházásnak. Hőszivattyúval fűteni és hűteni ugyanis egyaránt lehet. A terjedő padlófű­tés, kishőmérsékletű ellátás és a légkondicionálással összekapcsolható hő­visszanyerés lehetősége sok olyan helyen is előtérbe hozta a hőszivattyú technikát, ahol nem megújuló forrásokkal termelik a vil­lamos energia zömét. Az általános gazdasági fejlődéssel ezért sok új létesí­tésnél és felújításnál ez a technológia jelenti a legkorszerűbb, leginkább környezetet védő és hosszabb távon leggazdaságosabb fűtési és melegvíz-készítési módot.

A háztartási hűtőgépeket mindenki ismeri, használja. Hőt von el a tárgyakból, hűti azokat, majd a hőt magasabb hőmérsékleten a környezetnek átadja. Mindehhez energiát használ. A cél a hűtés, a hideg előállítása. A hőszivattyú működése szinte azonos, a cél mégis más: hőt vonni el a környe­zetből, hogy azt magasabb hőmérsékletszintre emelve, fűteni lehessen. Ehhez is ener­gia bevitelére van szükség. A cél a fűtés, a meleg megteremtése.

A hő természetes úton a magasabb hőmérsékletről az alacsonyabb felé áramlik. De energia felhasználásával - kihasználva ezeket a természetes hőcseréket is - kisebb hőmérsékletről nagyobbra lehet a hőt „szivattyúzni". Egy egyszerű, dugattyús sűrítő­vel működő „szivattyúzás" elve jól szemléltethető (1. ábra).


hoszivattyu mukodesi alapelve 

 

1. ábra A hőszivattyú működési alapelve

 

A környezetben a kis hőmérsékleten, akár 0-10 °C-on vagy ennél még alacso­nyabb hőmérsékleten rendelkezésre álló hővel is el lehet gőzölögtetni különféle hűtő­közegeket. Az elpárolgott, gőz-halmazállapotú közeget energia bevitelével össze lehet sűríteni, ezzel a hőmérséklete megnő. A magasabb hőmérsékleten aztán le lehet adni egy hőcserélőn át azt az energiát a kívánt célra, amelyet a környezetből elvontunk és a bevitt energiával kiegészítettünk. A munkaközeg (hagyományos hűtőközeg) ilyen hőleadás mellett lecsapódik, és a csapadék egy fojtószelepen át visszaengedhető az elgőzölögtetőbe. Ez a hőszivattyú körfolyamata, amely lényegében két hőcserélőből (elgőzölögtető és kondenzátor), egy sűrítőből (kompresszor) és egy fojtószelepből (ex­panziós szelepből) áll.

A hőszivattyút tehát fűtésre, fürdéshez, mosakodáshoz szükséges vízmelegítésre és egyéb hőigény kielégítésére lehet használni, és fordított irányú működéssel hűtésre is például nyáron.

A bevezetett hajtóenergia többféle lehet: villamos energia, tüzelőanyag vagy nagyhőmérsékletű hulladék hő. Ennek megfelelően nagyon sokféle műszaki megoldás van. A környezetben sok kishőmérsékletű hőforrás található, legyen az a levegő, a víz vagy a talaj, mindegyikből el lehet vonni hőt úgy, hogy azt tovább hűtjük, majd a kí­vánt magasabb hőmérsékletre emelve megfelelő célra használjuk. Ebben a tekintetben sokféle hőszivattyú van. Természetesen a felhasználás célja szerint is osztályozni lehet ezeket az energiát átalakító berendezéseket. A legnagyobb hatásfoka és a legkisebb beruházási költsége a levegő-víz hőszivattyúnak és a levegő-levegő hőszivattyúnak van. Ezekkel a rendszerekkel lehet a legtöbb energiát megtakarítani éves szinten, és a legtöbb rezsire költött pénzt megspspórolni.

A hőszivattyú célja a környezetkímélő, komfortos hőellátás „ingyen" rendelke­zésre álló környezeti energiával. Egy családi ház fűtése megoldható a környezetben rendelkezésre álló, lényegében a Naptól eredő megújuló energiahordozóval, hiszen ez a napenergia a levegőben, a vízben vagy az anyaföldben tároltan mindig ott van, csak ki kell „szivattyúzni" (2. ábra).

 

levego viz hoszivattyu mukodese

2. ábra Hőellátás tárolt napenergiával - hőszivattyú segítségével

 

A hőszivattyú évtizedek óta kipróbált, bevált, érett műszaki megoldás. Ausztriá­ban például minden hatodik újonnan épülő házat ezzel fűtenek. A hőszivattyú könnyen kezelhető, önműködő, zajtalan és megfelelően karbantartható berendezés. Jelentős energia megtakarítását teremti meg, hiszen a fűtés és a használati melegvíz-készítés energiaigényét közel háromnegyed részben a Nap elégíti ki. Csak a többihez kell ener­giát vásárolni. A hajtáshoz szükséges villamos energia szintén előállítható megújuló forrásokból. Tekintettel arra, hogy a végső energiafelhasználásban szinte minden környező országban igen jelentős részarányt képvisel a fűtési és melegvíz-készítési hő, ezért a hőszivattyút, mint környezetkímélő berendezést egyre jobban használják. Nagyon sok fosszilis energia­hordozó - köztük a földgáz - helyettesíthető ezzel, így nem csak az importfüggőség mérsékelhető sok országban, hanem a károsanyag-kibocsátás is.



Árajánlat kérés:


tel.: 0036-20-362-8452

e-mail: drkassaimiklos@klima-pest.hu


Dr. Kassai Miklós PhD.

okl. gépészmérnök

Épületgépész tervező

(Kamarai szám: GT 13-14036)

Energetikai Tanúsító

 (Kamarai szám: 13-50642)