Termékek

Gyártók

Klímaméretező

Számolja ki, milyen hűtőteljesítmény szükséges az ingatlanának klímatizáláshoz

Fűtési költség kalkulátor

Számolja ki, milyen fűtőteljesítmény és éves költségvonzat szükséges az ingatlanának fűtéséhez

Érdekesnek találta?
Ossza meg ismerőseivel!

Daikin elégedettség

 

A hőszivattyúk energiaforrásai

 

Levegő, mint primer energiaforrás

 

Környezeti levegőként a természetben előforduló, emberi közvetlen beavatkozástól mentes közeget vehetjük figyelembe. Télen a kinti hidegebb hőmérsékletű levegőből kell melegebbet létrehozni. A jelenlegi gyors ütemű technológiai műszaki fejlődés mellet egyre inkább készülnek olyan hőszivattyúk, amelyek alacsony külső hőmérsékletnél (-15°C, -20°C) is magas hatásfokkal üzemelnek. Ez a monovalens rendszerek alkalmazását eredményezi, azaz sok esetben nem szükséges, illetve már nem gazdaságos kiegészítő fűtés beépítése.

 

Talaj, mint primer energiaforrás

 

A felszíni rétegekben megtalálható geotermikus energia két irányból származik. Egyrészt a napsugárzás által átadott és a felszínben eltárolódott, valamint a föld belsejében végbemenő radioaktív bomlási folyamatok által termelődő hőmennyiségből tevődik össze. A földrajzi elhelyezkedéstől és viszonyoktól függően ennek kiaknázása gazdaságos lehet. A levegővel szemben, a talajból nyert hő esetén a hőszivattyú közel azonos hőmérsékletű primer oldali hőmérséklettel tud dolgozni, mivel átlagosan 9 m mélységben évszaktól és időjárástól függetlenül állandó a hőmérséklet.

A geotermikus energia hasznosíthatóságát jól mutatja a geotermikus gradiens, melynek értékéből a mélységgel arányos hőmérsékletnövekedést kapjuk meg. Ennek átlagos értéke hazánkban mintegy 60C°/km, míg az európai átlag csupán 30C°/km, ami által hazánk rendkívül jó helyzetben van a geotermikus energiák hasznosítása szempontjából. Természetesen a lehetőségek kiaknázása csak függőleges talajszondák alkalmazását igényli, mivel a hasznosítható hőmérséklet a föld középpontja felé haladva növekszik. Így a fúrási mélység növelésével magasabb primer oldali hőmérséklet érhető el.

A hőszivattyús rendszer tervezése során több tényezőt is figyelembe kell vennünk. Ilyenek a létesítés helyén levő geológiai viszonyok és a talaj hővezetése. A sziklás talaj nem csak a kivitelezést nehezíti, a kinyerhető hőmennyiséget is negatívan befolyásolhatja. Ezeknek a rendszereknek a hátránya a rendkívül magas beruházási költség. A másik hátrány a szabályozhatóságukban rejlik: a COP értékük alacsonyabb, mint a levegő-víz hőszivattyúnak, és annak ellenére, hogy a téli nagy hideg napokon nem romlik a COP, mivel a talaj hőmérséklete nem változik oly mértékben, mint a levegő hőmérséklete, ezen rendszerek éves energiafogyasztása mégis nagyobb, mint a levegő-víz hőszivattyúnak, mert a kompresszor szabályozása nem inverteres megoldású, hanem régi, hagyományos ki/be kapcsolású (on/off) berendezések.

 

Felszíni vizek, mint primer energiaforrás

 

Ebben az esetben a vizek hőtároló képességét tudjuk hasznosítani, ugyanis a felszín alatt télen a jégtakaró alatt is minimálisan +4 C° hőmérsékletet tud tartani a közeg. További előny, hogy a nyári hőterhelés esetében rendkívül jó hatásfokkal elvezethető a felesleges hőmennyiség, valamint a víz jó hőátadási tulajdonságai kedvezően befolyásolják a hőleadást.

 

A lehetséges rendszer kialakítások:

 

1.   A folyóvíz közvetlen hasznosítása, kombinálva egyéb megújuló forrással, hulladékhővel.

2.   Tószonda alkalmazása.

3.   Parti szűrésű kutak alkalmazása.

 

Ezen belül lehetőség van nyitott vagy zárt rendszer alkalmazására. A zárt rendszer kialakítása költségesebb megoldás, azonban kevésbé van a hálózat kitéve a vízben levő szennyeződéseknek, melyek mechanikai és kémiai összetételüktől függően komoly gondot okozhatnak. Nyitott esetben gyenge pont a keringtetett közeg szűrése, a fokozott karbantartási igénye, és a gyakoribb meghibásodás. Az ilyen hőszivattyúk hátránya ugyanaz, mint a talajhőforrású hőszivattyúknak.

 

Talajvizek, mint primer energiaforrás

 

A talajban levő vizek használatának előnye, hogy egész évben közel állandó hőmérsékleten állnak rendelkezésre, hőmérsékletük nem éri el a fagypontot. Az ilyen hőszivattyú alkalmazása során létesítenünk kell egy kitermelő és egy visszasajtoló kutat is, figyelembe véve azt, hogy folyamatosan regenerálódni képes vízmennyiség álljon rendelkezésre egész évben. Alkalmazásának hátránya, hogy figyelni kell a megfelelő vegyi összetételű vízre, különben rendszerünk a lerakódások és egyéb szennyeződések miatt rossz hatásfokúvá és nehezen üzemeltethetővé válhat. Az ilyen hőszivattyúk létesítése legtöbbször engedélyköteles, a rendszer kiépítése költséges, valamint szakszerű és rendszeres karbantartást kíván. Különösen előnyös azonban alkalmazása, például magas hőmérsékletű termálvizek felhasználása esetén.



Árajánlat kérés:


tel.: 0036-20-362-8452

e-mail: drkassaimiklos@klima-pest.hu


Dr. Kassai Miklós PhD.

okl. gépészmérnök

Épületgépész tervező

(Kamarai szám: GT 13-14036)

Energetikai Tanúsító

 (Kamarai szám: 13-50642)