Gyártók

Klímaméretező

Számolja ki, milyen hűtőteljesítmény szükséges az ingatlanának klímatizáláshoz

Fűtési költség kalkulátor

Számolja ki, milyen fűtőteljesítmény és éves költségvonzat szükséges az ingatlanának fűtéséhez

Érdekesnek találta?
Ossza meg ismerőseivel!

 

Mi a hőszivattyúról általánosságban

 

 A hőszivattyú alkalmazásának a célja, hogy alacsonyabb hőmérsékletről tudjunk magasabb hőmérsékletszintre hőenergiát szállítani. A hőszállítás irányától függően, fűtésre illetve hűtésre használjuk a rendszert.

 A hőszivattyú működési elve Carnot körfolyamattal írható le. A rendszerben megtalálható egy kondenzátor és egy elpárologtató, valamint egy külső energia által hajtott kompresszor és egy fojtószelep, ezeket egy csőhálózat köti össze, amely munkaközeggel van töltve. A hőszivattyú kompresszorából kilépő közeg a kondezátorba kerülve halmazállapot-változáson megy keresztül, miközben hőt ad le a környezetének. A keringtetett közeg nyomása a fojtószelep után lecsökken, ez által forráspontja is alacsonyabb lesz. Így a hőszivattyú elpárologtatójába érve forrásba kezd, miközben hőt von el a környezetéből (1. ábra).

 

Hoszivattyu mukodese

1. ábra A hőszivattyú körfolyamata log p – h diagramban

 

A hőszivattyú megfelelő méretezése esetén a bevitt külső energia többszörösét tudjuk kinyerni. Ez nem azt jelenti, hogy energiát teremtünk, hiszen az nem is lehetséges. Ha közvetlenül a segédenergiát használnánk fűtésre, akkor ugyanazon leadott teljesítmény eléréséhez többszörös energiára lenne szükségünk. Mindez természetesen csak megfelelő tervezés és méretezés esetén lehetséges.

A hőszivattyús rendszerek egymással való összehasonlíthatósága érdekében több nemzetközileg is elfogadott viszonyszámot használunk. Ezek a bevezetett és kivett teljesítmény hányadosát adják meg hűtéses, illetve fűtéses üzemben.

Fűtéses üzemre vonatkozóan hazánkban a legelterjedtebb a COP használata, ami az angol “Coefficient Of Performance” kifejezés rövidítése, jelentése a teljesítmény együtthatónak fordítható magyarra. Megadja a hőszivattyú esetében a leadott termikus teljesítmény és a bevezetett villamos teljesítmény hányadosát, dimenziótlan szám:

COP = QF/P (kW/kW)


A COP tervezésnél való alkalmazásánál arra kell figyelni, hogy azt milyen méretezési külső hőmérséklettartományra és hőfoklépcsőre adta meg a gyártó, mivel attól eltérő hőmérsékletek esetén jelentősen leromlik a hatásfok, ami magasabb fogyasztást, szélsőséges esetben üzemképtelen rendszert eredményezhet. A COP értékek, valamint ebből eredően a hőszivattyúk csak azonos méretezési hőmérséklettartományban és hőfoklépcső esetén hasonlíthatók össze egymással.

Hűtéses üzemre használják az EER mutatót. Az EER az „Energy Efficience Ratio” kifejezés rövidítése, ami magyarra fordítva az Energia Hatékonysági Aránynak felelne meg. Ebben az esetben a hőszivattyú (klímaüzemben) egy adott munkapontbeli hűtőteljesítményének és a kompresszor hajtására fordított energia értékének hányadosát vesszük figyelembe.

EER = QH/P (kW/kW)

 

A hőszivattyús berendezések megnevezésekor először az épületen kívüli hőátadó közeget, majd az épületen belüli hőátadó közeget kell feltüntetni.

A hőszivattyúk legelterjedtebb típusai:

 

-          levegő-levegő hőszivattyú,

-          víz-levegő hőszivattyú,

-          levegő-víz hőszivattyú,

-          víz-víz hőszivattyú.

 

Az elnevezésekben szereplő első közeg a hőforrásoldali, a második közeg, pedig a hőleadó oldali közegre utal.

Energetikai szempontból hűtéses üzemmódban hőszivattyú kompresszorának az EER értéke bír jelentőséggel az előtervezés során. értéke meghatározza a várható villamosenergia fogyasztást az üzemeltetés során.

Átlagos EER értékek a leginkább elterjedt kompresszorok esetén (1. Táblázat):

 

 

 atlagos EER ertekek

1. Táblázat Átlagos EER értékek

 

A hőszivattyú kompresszor hajtására alapvetően két elterjedt módszer létezik, a legnépszerűbb a villamos motor, azonban főleg nagyobb beruházások esetén, elterjedőben van a gázmotor alkalmazása. Utóbbi lehetőséget akkor érdemes megfontolni, ha rendelkezésünkre áll jól kiépített földgázvezeték hálózat. A gázmotort így könnyen el tudjuk látni tüzelőanyaggal. A gázmotor felépítése megegyezik egy átlagos kialakítású belsőégésű motorral. Itt azonban kogenerációt hoz létre, mivel egyszerre termel hőt és a kompresszor hajtásához szükséges villamos energiát is. A gázmotor nagy előnye, hogy villamos áram helybeni előállításával nem keletkezik szállítási veszteség. A kondenzátor hulladékhője szintén helyileg hasznosítható, ez által rendszerünk összhatásfoka rendkívül magas lehet. A gázmotor alkalmazását ugyanakkor befolyásolja, hogy nyáron is legyen fűtőenergia igény a telepítés helyén (pl. HMV, uszoda, stb.) Kevésbé elterjedt, de létező alternatíva a külső égésű motorok csoportja, amely lehet Stirling vagy gőzmotor például.


Árajánlat kérés:


tel.: 0036-20-362-8452

e-mail: drkassaimiklos@klima-pest.hu


Dr. Kassai Miklós PhD.

okl. gépészmérnök

Épületgépész tervező

(Kamarai szám: GT 13-14036)

Energetikai Tanúsító

 (Kamarai szám: 13-50642)