A padlófűtés hőszivattyúval

A padlófűtés a hagyományos, radiátoros fűtéshez képest korszerűbb és energiahatékonyabb megoldás családi házak, társasházi lakások, valamint irodák fűtésére egyaránt. A padlófűtést megfelelő tervezéssel alacsony felületi hőmérséklet mellett gazdaságosan üzemeltethetjük. A méretezéstől függően hagyományos radiátoros fűtéstechnikai rendszernél 2-3°C-kal hűvösebb léghőmérsékletet biztosít, azonban a padlófűtés sugárzó hatása miatt ezt a hőmérsékletkülönbséget nem érezzük. A léghőmérséklet mellett a fűtési víz hőmérséklete is jóval alacsonyabb padlófűtés esetén, mert jóval nagyobb a fűtési felület. Az alacsonyabb fűtési hőmérséklet eléréséhez jóval kevesebb energia is elegendő, így a padlófűtéses rendszer energia megtakarítását teszi lehetővé.

A padlófűtési, mennyezetfűtési / mennyezethűtési körök a gépészeti helyiségben elhelyezésre kerülő osztóktól indulnak, és gyűjtőkhöz érkeznek vissza. A tervezés során a Németh Szerelvénygyártó és Kereskedő Kft. által gyártott és a TU-BA TRADE Kft. által is forgalmazott profilcsöves elosztók az alábbi ábrákon is láthatóan beszabályozó szelepeket tartalmaznak, mellyel az egyes körökön állítható a rajtuk áthaladó vízmennyiség, ennek megfelelően a felületek hőleadása is szabályozható. Ezeknek a komplett osztó-gyűjtőknek az ár/érték aránya Magyarországon messzemenőleg a legjobb (1. ábra).

1. ábra A főköri osztó-gyüjtő

2. ábra Az osztó-gyüjtőn lévő beszabályozó szelepek

Tekintettel a fűtésről klímatizálási üzemre történő átváltásra, a padlóköri osztó elé egy zónaszelep beépítése javasolt. Amennyiben mind a fűtési, mind, pedig a hűtési energiát hőszivattyú biztosítja, a fűtésről klímatizálási üzemre történő váltásakor a hőszivattyú zárja a zónaszelepet, így a hűtőközeg (hidegvíz) nem fog a padlóba áramolni. A padlóval nem szokás hűteni, mivel a hideg padló kellemetlen a talpnak, és egészségtelen a láb ízületeinek a nyári melegben, így a felülethűtés jól bevált módja a mennyezethűtés.

A helyiségek hőmérsékletének a szabályozása történhet az osztókon gyárilag elhelyezett szelepek kézzel történő nyitása-zárása segítségével. Kényelmi megoldást jelenthet az osztókon fali termosztátok segítségével történő vezérlés. Ehhez szükséges még elektronikus szabályozószelep, melyet a kivitelezés során ki kell cserélni a kézi szabályozó szelepekkel. A gyártó a Danfoss terméket javasolja erre a célra. Az így szabályozott felületfűtési, felülethűtési rendszer minden köre tökéletes egyensúlyban fog működni a megrendelő teljes elégedettsége mellett.

3. ábra Elektronikus szabályozószelep

A csővezetékek csatlakozása az osztókra és a gyűjtőkre NA 18 és NA 10 vagy NA 14 átmérőjű roppantógyűrűk segítségével történik.

A felületfűtési, felülethűtési rendszer kiosztása az elkészült épületgépészeti terveken részletesen kiszerkesztve láthatóak. A padlóköri gerincvezetékeket NA 20 lépésálló védőcsőben kell elhelyezni a kivitelezés során.

A padlófűtés, mennyezetfűtés és hűtés további előnye, hogy jól működnek együtt környezetbarát, megújuló energiaforrással, hőszivattyúval, mely alacsony hőmérsékletű fűtő közeggel képesek biztosítani a lakás melegét. Mivel nem szükséges olyan nagy hőmérsékletre felmelegíteni a fűtővizet, így ezzel energiát takarítunk meg, ha pedig ezt a hevítést megújuló energiát hasznosító berendezésekkel tesszük, akkor még több energiát spórolhatunk. Az energia megtakarítás mértéke 17-23% között lehet, a hagyományos radiátoros fűtésekhez képest, padlófűtéssel kombinálva pedig elérheti akár a 29-30%-ot is. Az ilyen rendszerek megoldást nyújthatnak a penészesedés ellen is, hiszen a falfelületek mindig melegen vannak tartva, így nem nedvesednek.

Az energia megtakarítás tovább fokozható, és a havi rezsi tovább csökkenthető, ha a hőszivattyú nem csak a fűtéshez szükséges hőenergiát, a klimatizálási energiaigényt, hanem a használati meleg víz előállítását (HMV) is biztosítja. A használati melegvíz tartály csatlakoztatása a hőszivattyús felületfűtési, felülethűtési rendszerre az épületgépészeti gyakorlatban bevált módon, előnykapcsolással történik.

Az előnykapcsolás lényege, hogy azokban a percekben, amikor a HMV tároló felhevítése történik, akkor a háromjáratú motoros szelep zárni kezdi a fűtési rendszer felé haladó vizet, és tölti a tárolókat, úgy, hogy a helyiségek léghőmérséklete érezhetően nem változik, mert a már felfűtött épület hőtároló tömege tartani képes a hőt addig, amíg a tárolókban lévő HMV víz el nem érte a megfelelő hőfokot. Amint a HMV tároló felhevítése megtörtént, akkor a szelep zárni kezd, és a fűtés tovább folytatódik. Az ilyen szelepek az erre a célra a HMV tárolóban elhelyezett hőmérő által mért vízhőmérséklet alapján végzik a szabályozást, mely egy praktikus és a leggyakoribb szabályozási. Nyáron, amikor a hőszivattyú klimatizálási üzemben működik, a HMV tárolót hasonló módon képes tölteni, azzal a különbséggel, hogy a hűtőkörfolyamat a töltési időszakra megfordul, abból a célból, hogy a fürdéshez, mosakodáshoz szükséges meleg vizet meleg energiával előállítsa (3. ábra).

4. ábra A hőszivattyú és a padlófűtés, mennyezetfűtés, mennyezethűtés kapcsolása

 A hőszivattyú beltéri egysége általában tartalmazza fűtő / hűtővizet keringtető szivattyút, tágulási tartályt, melyek teljesítményét és kapacitását a tervezés során leellenőrizzük. Amennyiben nem elegendő, akkor szükséges lehet további tágulási tartály beiktatása a rendszerbe. Mint, ahogy a hagyományos fűtéstechnikai rendszerek esetében, itt is szükséges mikrobuborék leválasztó, iszap leválasztó a hidraulikai hálózat védelme céljából, valamint egy töltő-ürítő csap a közeg feltöltésére.

Árajánlat kérés:

tel.: 0036-20-362-8452

e-mail: drkassaimiklos@klima-pest.hu

Dr. Kassai Miklós PhD.

okl. gépészmérnök

Épületgépész tervező

(Kamarai szám: GT 13-14036)

Energetikai Tanúsító

 (Kamarai szám: 13-50642)