Gyártók

Klímaméretező

Számolja ki, milyen hűtőteljesítmény szükséges az ingatlanának klímatizáláshoz

Fűtési költség kalkulátor

Számolja ki, milyen fűtőteljesítmény és éves költségvonzat szükséges az ingatlanának fűtéséhez

Érdekesnek találta?
Ossza meg ismerőseivel!

 

A felületfűtés, felülethűtés, mint sugárzó hőcserélő


 A víz hőhordozójú felületfűtő, felülethűtő rend­szerek teljesítményét számos olyan fontos tényező befolyásolja, mint például a hősu­gárzó felület és a belső tér közötti hőátadá­si tényező (teljes hőátadási tényező = hő­átadás + sugárzás), az elfogadható legki­sebb és legnagyobb felületi hőmérsékletek (komfort követelmények alapján), a har­matponti hőmérséklet a térben, a csövek és a felületek közötti hőátvitel, a sugárzó fe­lület emissziós tényezője és a felületek kö­zötti besugárzási tényező, valamint a benn­tartózkodók és a felületek közötti szög­tényező.

 

A felületfűtés, felülethűtés hőátvitelére három fizikai mechanizmus van hatással. A három típus közötti köl­csönhatás határozza meg a hőátvitel jelle­gét:

 

·         Hővezetés (kondukció)

·         Hőátadás (konvekció)

·         Hősugárzás

sugarzasos hocsere 

1. ábra Felületfűtés, felülethűtés mechanizmusa


Hővezetés a fűtőközeg vagy hűtőközeg határoló felülete és a hőleadó felület között lép fel. Tisztán hővezetési mechanizmusból álló hőátvitel főleg szilárd testekben alakul ki, és valójában az adott test anyagának tu­lajdonságai befolyásolják. Példaként em­líthető a falon, mennyezeten és cipőtalpon keresztül létrejött hőátvitel (1. ábra). A hővezetés közvetlenül befolyásolja a pad­lófelület és lábfej közötti energiaátvitelt, de a helyiség levegőhőmérsékletét nem változtatja meg közvetlenül. Fontos hő­vezetés jön létre a hőhordozó közeg (víz) határoló felülete és a hősugárzó felület (helyiség) között. A hővezetésnek ezt a részét elsősorban a cső típusa (átmérője, falvastagsága, anyaga), a fektetési távol­ság, a víz térfogatárama (a víz sebessége) és a további vezető rétegek ellenállása be­folyásolja.

Hőátadáson a levegő és a felületfűtés, felülethűtés felülete közötti hőcsere értendő. Természetes és kénysze­rített hőátadást lehet megkülönböztetni. A hőmérséklet- és sűrűségkülönbség mindig természetes hőátadást hoz létre. Erre tipi­kus példa a hideg levegő leáramlása hideg ablakfelületek mellett, vagy az emberi test körül felszálló meleg levegő. Más­részt egy felületen kényszerített hőátadás lép fel az áramló közeg nyomásváltozása, például a számítógép vagy a légkezelő rendszer ventilátora miatt. A hőátadásos hőátvitel levegő segítségével megy vég­be, így a levegőhőmérsékletet közvetlenül befolyásolja.

A hősugárzás a hőátvitelnek azt a formá­ját jelenti, amikor az energia az egyik felületről a másikig elektromágneses hul­lámok formájában terjed. Ez a hőátadási forma jellemzi leginkább a felületfűtést, felülethűtést. A nagy hullámhosszúságú sugárzás újra fel- (túl-) melegíti a környező felületeket (p1. a bútorok felüle­tét), amellyel közvetve a levegőt is mele­gíti. A sugárzó fűtés esetén 2-3 °C-kal alacsonyabb levegő hőmérséklet szükséges ugyanolyan hőérzet eléréséhez, mint radiátoros, konvektoros fűtés esetén. Ez 15-18 %-kal kevesebb energia bevitelét igényli. Egyenletesebb lesz a hőleadás, nem fűtünk feleslegesen légteret. Az energia megtakarítás mértéke annál nagyobb, minél nagyobb mértékű az alacsony közeghőmérséklet melletti sugárzás aránya. A 2. ábrán látható módon a mennyezetfűtés, a falfűtés és a padlófűtés esetében a legnagyobb a mértéke a sugárzásos hőcserének.

Feluletfutes, felulethutes2. ábra A sugárzásos hőcsere mértéke a különböző fűtési megoldások esetében

 

Minél nagyobb a konvekció (a sűrűségkülönbség miatt fellépő légmozgás) mértéke (pl. radiátoros fűtésnél), annál nagyobb a szervezetünk porterhelése. A fűtés bekapcsolásával, jóval többet köhögünk, mivel a felszálló por orrnyálkahártyánkat irritálja. Ugyanezt tapasztaljuk, ha a hagyományos klimatizálási megoldásokkal kerülünk szembe. Felületfűtésnél, felülethűtésnél miután lényegesen kisebb a hőmérsékleti lépcső, a hőközléscsökkentett hőmérsékletemeléssel és csökkentéssel jár, ezért a por gyakorlatilag nem mozog,nem irritálja légzőszerveinket.Megfelelően méretezett rendszerek esetében azt sem érzékeljük, hogy a hő, a hőelvonáshonnan érkezik. Kellemesen érezzük magunkat. Nem jön létre légmozgás, így nem száll a por a lakásban, nem irritálja légzőszerveinket éskevesebbet kell takarítani.Nagyobb lesz a lakás, mert nincsenek radiátorok és belső térben vezetett csövek.

A felület hűtésére is használható. Hideg közeg áramoltatása esetén a felület sugárzással hűt,nem kell a huzathatás jelenségével számolni.A felülethűtés hangtalan légáramlás nélkül biztosítja a kellemes hőérzetet, s mindössze annyi azigénye, hogy 18 °C-nál magasabb hőmérsékletű vizet juttassunk a rendszerbe, s akkor apárosodástól, és a levegő nedvességtartalmának a kicsapódástól, kondenzációjától sem kell tartanunk.

 

 

Árajánlat kérés:


tel.: 0036-20-362-8452

e-mail: drkassaimiklos@klima-pest.hu


Dr. Kassai Miklós PhD.

okl. gépészmérnök

Épületgépész tervező

(Kamarai szám: GT 13-14036)

Energetikai Tanúsító

 (Kamarai szám: 13-50642)